Jogsebész

Tisztelt Jogsebész!

Próbálom röviden leírni: Apám, akivel minimális kapcsolatom volt, 1991-ben végrendelet nélkül meghalt. Én vagyok az egyetlen gyermeke, tehát én örököltem volna, de senki nem értesített a haláláról, sőt azt mondták, hogy elköltözött! Nagybátyámé lett az örökség, egy belvárosi lakás és betét. A lakást a hagyaték átadás után rögtön eladta.2006-ban nagybátyám is meghalt, ekkor a két unokatestvérem örökölt tőle szintén egy lakást és betétet. Van-e esélyem arra, hogy polgári per útján valamit megkaphatok az örökségemből? Bizonyítanom kell-e, hogy az unokatestvéreim részesültek az én örökségemből? Hozzáteszem, hogy én az apám haláláról 2013 decemberében értesültem! A kormányhivatalhoz írt levelemre válaszoltak, tehát úgy tudom, hogy ezért még nem évült el az igényem! Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A kérdés a tények ismerete nélkül nem válaszolható meg. Az alkalmazandó jogszabály szerint az örökös a hagyaték erejéig felel az örökhagyó tartozásáért, így akkor van reménye az örökségének kiadását követelni az unokatestvérektől, ha az ő örökségüknek része volt az Ön édesapja utáni hagyaték. Amennyiben ilyen vagyontárgy nem volt – amennyiben a közjegyzői hagyatéki eljárásból megállapítható, hogy eltitkolta az Ön létezését, megfontolható egy peres eljárás, ez a per azonban a nagybátyja halála miatt legfeljebb az örökösök ellen indítható, akik a nagybátyja jogutódjaként perelhetőek.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Nádas Gábor
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

3 hete dolgozom a munkahelyemen próbaidőm 3 hónap. Terhes lettem. Elküldhetnek? Az orvosom táppénzre vesz akkor is elküldhetnek? Ha mégsem küldenek el akkor jár a gyed? 190 napom van meg az utóbbi 2 évben 2 munkahelyről összeadva.

Köszönöm válaszát!

Üdv.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A hatályos Munka törvénykönyve alapján próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal  megszüntetheti a munkaviszonyt. Ezért a felmondási védelem, sajnos a próbaidőre nem vonatkozik.

Azonban a próbaidő lejártát követően felmondási védelem alatt áll a terhes kismama, illetve a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő szülő.

Gyedre a  biztosított szülő jogosult,  aki a szülést megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe beleszámít:
•a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz,
•a közép – vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, 1 évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 nap,

A GYED legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a szülési szabadság lejártát követő naptól vehető igénybe, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Megállapítható a  GYED akkor is, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illetve munkanélküli járadékban , álláskeresést ösztönző juttatásban részesül.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

2005-ben finanszírozási szerződést kötöttem egy Zrt-vel. Tartozásom keletkezett feléjük, melyet átadtak egy követeléskezelő Zrt-nek. Ők felszólítottak, hogy a tartozást rendezzem. 2007.05.16-ig ezen az értesítésen szerepelt, hogy a fenti határidőig történő befizetés esetén az összeg nem változik, elmulasztása esetén a tartozás a kamat összegével növekszik. Ezt ekkor nem tudtam teljesíteni. 2008-ban hitelt vettem fel, többek között a tartozás kiegyenlítése miatt. 2008.08.18-án bementem a bankba és kértem, hogy mondják meg mennyi a tartozásom kamatokkal együtt. Ők 238,-Ft-tal több összeget adtak meg, melyet be is fizettem, erről természetesen meg van a pénztárbizonylat. 2010.03.11-én küldtek egy értesítést, hogy 93.223,-Ft-tal tartozom. Én akkor telefonáltam nekik, hogy én a tartozásomat rendeztem. 2014.06.20-án szintén küldtek egy felszólítást, itt már azt írják, hogy fizessem be ezt az összeget 2014.07.30-ig, ellenkező esetben jogi eljárást indítanak. Mit tehetek? Hisz én 2008-ban azzal a szándékkal mentem be, hogy a teljes tartozásomat rendezzem, ha ők rosszul adták meg az összeget az miért az én hibám? Most szeretnék levelet írni nekik. Hivatkozhatok ezzel kapcsolatban valamilyen törvényre? Várom válaszukat! Köszönettel és üdvözlettel.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben igazolni tudja, hogy 2008-ban minden, akkor közölt követelést törlesztett a hitel lezárása érdekében, s ennek megfizetésével a hitel lezárásra is került, akkor ezen a jogcímen a bank már nem követelhet Öntől semmit, illetőleg minden további összeggel a bank már – egyéb jogcím hiányában – jogalap nélkül gazdagodna. Arról nem ír, hogy a 2010-es, és azt követő felszólítás, amelyet a banktól kapott, milyen jogcímet jelöl meg a tartozásra, ebből lehetne következtetni arra, hogy milyen alapon követelnek további összeget. Önnek a jelen pillanatban más teendője nincs, mint megírni a banknak levélben, hogy 2008-ban a hitele lezárásra került, erre nézve több bizonyítékkal is rendelkezik. További teendője az ügyben csak akkor lesz, ha a bank valóban eljárást indít Ön ellen, ahol ugyan a tartozás „fenn nem álltát” nem Önnek kellene bizonyítani, hanem a banknak azt, hogy tartozik, de mégis szüksége lesz arra, hogy a bizonyítékokat a bíróság elé tárja. Erre nézve az Ön által említett – a kiváltó hitelt nyújtó – másik banki igazolás, illetve KHR adatok megfelelőnek bizonyulnak.

A kérdésre nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Ócsai József ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

A lakásomat 4 éve vettem, a problémám, hogy a volt tulajdonosnak a levelei azóta is oda érkeznek. Bementem az illetékes okmányirodába, hátha megtudom hogy hol lakik a volt tulaj, megnézték és még mindig oda van bejelentkezve, állandó lakóhelynek. Azt mondták az okmányirodában hogy én nem tudom kijelenteni, vittem az adásvételi szerződést is és a tulajdoni lapot is hogy enyém a lakás. Mit tudok tenni hogy ne legyen Ő ott bejelentve? A felesége és a gyermekei kijelentkeztek, csak a férfi nem. Nem tudom a tartózkodási helyét és egyáltalán semmit hogy hol található meg a volt tulaj. A feleségével beszéltem, de azt mondta, elváltak és nem tudja ő sem. Kérem adjanak tanácsot,mit tegyek?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Álláspontom szerint Önnek helytelen felvilágosítást adtak az önkormányzatnál. Ilyen esetben ugyanis meg lehet indítani a kijelentkeztetési eljárást. Ez ugyan hosszabb időt vesz igénybe, de a végén sikerrel jár. Azt javaslom, hogy ismételten keresse meg az önkormányzatot, és indítsa meg az eljárást, a megfelelő dokumentumokat vigye magával. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon, a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Lendvai Zsuzsa ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

10 évvel ezelőtt hitelelbírálást kértem egy autókereskedésben amelyet el is végeztek és közölték, hogy az elbírálás pozitív volt és jogosult vagyok a hitelre. Az autóra a munkámhoz lett volna szükség, de mire a jó hírt megkaptam a kereskedőtől a munkám megszűnt és anyagi helyzetem megváltozott, tehát nem hoztam el az autót a kereskedőtől. Nem volt lehetőségem kifizetni a forgalomba helyezés díját sem, tehát maradtam autó nélkül. 3 hónap múlva egy cégtől érdeklődtek, hogy hol van az autó, mire én közöltem velük, hogy sosem hoztam el a kereskedőtől, tehát fogalmam sincs, amin csodálkoztak is nagyon, de ennyiben maradtunk.

Közben külföldre mentem dolgozni és nemrég jöttem haza mint egy 10 kint töltött év után. Kikértem a BISZ-től a jelentést és meglepődve láttam, hogy közel 2.000.000 Ft tartozással a BAR listán vagyok már vagy 10 éve. Néztem nagyot és nem értettem, hogy lehet az hogy sosem hoztam el az autót, egy árva szerződést sem kaptam a banktól és a hitel a nevemen van mégis. Kicsit furcsa a helyzet. Kérdésem az hogy lehet-e jogos egy olyan hitelkövetelés, amelynek a tárgya sosem képezte a tulajdonomat. A bejegyzett tartozás összege mintegy 40%-a az eredeti hitelösszegnek a BISZ dokumentumai szerint. Az eredeti dokumentumokat én sosem láttam, mert sosem kaptam hitelszerződést a banktól, vagy bárki mástól.

Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Lehet, a hitelszerződés akkor is létrejött, ha Ön nem vette át a gépkocsit, hiszen a leírtak alapján elképzelhető, hogy a gépkocsit megvásárolta, csak nem vette át. Ha ez így van, feltehetőleg a hitelező bank vagy egyéb pénzintézet a gépkocsi eladójának folyósította az összeget. Javaslom, vegye fel a hitelező pénzintézettel a kapcsolatot és tekintse meg a dokumentumokat, ezt követően lehet csak eldönteni a tennivalókat.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Nádas Gábor

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Budapesten közlekedtünk tulajdonomban álló gépjárművünkkel, melyet egy családtagom vezetett. Ezt követően felszólító levél érkezett, ebben derült ki, hogy a vezető a „közúti közlekedésről szóló 1988.évi I.törvény 20.§-ba ütköző szabályszegést követett el”, mivel figyelmen kívül hagyta a kötelező haladási irány jelzőtáblát. A közterület felügyelő kamerával rögzítette, és mivel „a jármű megállítására nem volt lehetőség” távollétében 50.000Ft bírságot szabott ki. A fenti összeg befizetésére 30nap van. Ez rendkívül sok pénz, ennyit nem tudunk befizetni, ill. méltánytalanul sok a fenti szabályszegéshez képest. Milyen módon lehetne mérsékelni, vagy méltányossági alapon elengedni a büntetést(rokkantnyugdíjas vagyok).

Üdv.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A szabálysértési cselekményeknek jogszabályban pontosan meghatározott a „tarifájuk”, a helyszíni bírság kicsit kevesebb, a szabálysértési bírság több, ezen változatni, vagy azt vitatni sajnos – eredményesen – nem lehet. Arra van lehetőség, hogy a megyei Kormányhivatalhoz méltányossági kérelmet terjesszenek elő, a szociális helyzetüket részleteiben leírva, s azt – nyugdíjszelvénnyel, rokkant igazolvány másolatával – valószínűsítve. A kormányhivatal fog határozni a kérdésben, sajnos amennyiben elutasítja a kérelmet, további fellebbezésnek már nincs helye.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.  A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Ócsai József

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

A Bíróság jogerős ítélete kötelezte volt munkáltatómat, hogy munkaviszonyom jogellenes megszüntetése miatt az elmaradt végkielégítés és felmondási idő ellenértéke címén fizessen ki részemre 504 ezer forintot. A cég felszámolás alatt van. Egy bérgaranciával foglalkozó ügyintéző a felszámoló biztos véleménye alapján átutalt egy nevetségesen alacsony összeget, mintegy 150 ezer forintot, arra hivatkozván, hogy ez „nettó összeg”. Ez akárhogyan számolom, sehogyan sem stimmel. A felszámoló biztost több ízben próbáltam elérni sikertelenül.

Kérdéseim a következők lennének:

– A jogerősen megítélt összegnek milyen járulékterhei vannak, amikor rendelkezem munkaviszonnyal?

– A felszámoló biztos milyen egyéb tételt vonhat le ezen kívül a megítélt összegből?

– Köteles-e nekem mindezekről írásos tájékoztatást adni?

– A különböző hivataloknál (NAV, TB igazgatóság) jogomban áll-e kontrollálni a levont tételek valós beérkezését?

Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A bírósági ítélet általában tartalmazza azt, hogy az általa kötelezettségként meghatározott bérjellegű összeg bruttó vagy nettó-e. Ha ilyen megjelölés nincs, akkor azt bruttóként kell értelmezni, amely után a munkáltatónak az állammal szembeni kötelezettségeit teljesítenie kell, s a fennmaradó részt kell kifizetnie a munkavállalónak (éppúgy, mintha bért fizetne). A bíróság által meghatározott összeg után a kötelezettnek általában késedelmi kamatot is fizetnie kell, a bíróság ilyenkor annak kezdő időpontját és mértékét határozza meg, a pontos fizetendő összeget nem, így az még a megállapított tőkeösszegen felül jár a munkavállalónak.

A bíróság által jogerősen megítélt összegből egyéb tételt levonni nem lehet, s ráadásul a munkabér és az ilyen jellegű juttatások fizetési kötelezettsége még a felszámolás alatt álló cég esetében is az első helyen – a felszámolás költségei között – szerepel a kifizetendő összegek sorában. A cég külön írásos tájékoztatást nem köteles adni a kifizetések sorrendjéről, viszont köteles fizetni, s ha ezt nem teszi, akkor a felszámoló biztos köteles annak indokát adni írásban. Az egyes hatóságoknál a beérkezett tételek útját semmiképpen sem tudja követni, mivel a cég adóelszámolását az adótitokra tekintettel harmadik személy nem láthatja. A kérdésre nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Ócsai József

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Feljelentettek rágalmazásért és beidéztek személyes meghallgatásra. Szeretném tudni, mire számíthatok. Tavaly novemberben egy cég online chat oldalán egy beszélgetést folytattam, amit a közzé tettem egy weboldalon. Nem használtam sértő szavakat.A cég elég agresszív módon bírált és ők is közzé tettek rólam írásokat. Ez volt az oka a chat beszélgetésnek is. A cég vezetőjével levelezésbe kezdtünk, szó szót követett, de a végén megegyeztünk, hogy mindketten töröljük/elrejtjük a közzétett írásainkat. Valakiknek szintén gondot okozott ez a cég és elkezdték, sértő módon bírálni az igazgatót, majd a webarchívból, tehát nem az oldalamról bemásolták az én beszélgetésemet a cég ügyfélszolgálatosával.

Ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a cég igazgatója és most ezen oknál fogva kell nekem is megjelennem ezen a meghallgatáson mint harmadrendű feljelentett. Nem is értem miért. Az igazgató felhívta rá a figyelmem, hogy idéztek, de mivel a fórumon hamisnak titulálta az írást, ezért nem foglalkoztam vele. Gondoltam rendezze le azokkal akik írtak neki. A megegyezésnek megfelelően jártam el, újabb írást nem tettem közzé és amire volt lehetőségem töröltem/töröltettem. Ezt a cég igazgatója elfogadta írásban is. Elegendő az, ha a megegyezésünket nyomtatva benyújtom az egyéb beszélgetéseinkkel egyben, vagy számíthatok valamilyen elmarasztalásra az ügyben?

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Egyfelől gyanúsítottként vagy tanúként kihallgatását nem tagadhatja meg, azt írásbeli vallomással nem pótolhatja. A rendőrségen történő személyes kihallgatása előtt ismertetni fogják ön ellen a magánvádat. Kérje a vád alapos és részletes ismertetését kérje az iratokba történő betekintést, így tud arról meggyőződni, hogy az ön ellen felhozott vádak valósak. A kihallgatási jegyzőkönyvet alaposan olvassa el, mert abban akár 1 szó tévedés vagy hiba az eljárás kimenetelét befolyásolhatja. A rágalmazás és a becsületsértés elkövetője nem büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valóságát bebizonyítja. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta (tehát közérdek vagy jogos magánérdek bizonyítottsága hiányában akár való tény állítása, híresztelése stb. is bűncselekmény lehet). Az eljárás során bizonyítania kell, hogy az ön jogos érdeke védelmében és valóságos tényeket közölt írásban és egy zárt rendszerű chat oldalon, amely az ön meglátása szerint szolgálhatott az ügyfélpanaszok kezelésére is. Azt, hogy a cég a jogos ügyfélpanaszokat büntető feljelentéssel kívánja elintézni, nem megfelelő eljárás. Ha az ön által írtak ténylegesen jogos érdekei védelmében íródtak, akkor még viszont vádat is emelhet.

Ezen felül vigye magával a levelezést, mint okirati bizonyítékot és próbálja bizonyítani azt is, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy az internetről lekerüljön a beszélgetése. Mondhatja azt is, hogy az a cég hibája, hogy a zárt rendszerű chat oldaláról törölt bejegyzések a interneten archívumokban még megtalálhatók. Az eljárás során óvatosan, körültekintően és megfontoltan nyilatkozzon és kontrollálja esetleges idegességét és testbeszédét is. Ha nem érzi elég erősnek magát az önálló megjelenésre kérje büntető szakterületen járta ügyvéd segítségét.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon, a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Csomós Lilla Annamária

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Próbálom röviden összefoglalni: Anyám meghalt, akitől örököltem egy lakást. Apám a haszonélvező. Átírattuk a nevem egy ő általa épített házra, ahol jelenleg élek, és az másik lakásban, ami már az ő nevén van, albérlők laknak. Nem akarja odaadni a lakást, folyton kitalál mindenféle ürügyet. A kérdésem:

Hogyan érhetném el, hogy megkapjam az örökségem? Még egy kérdés: Milyen jogai vannak a haszonélvezőnek? Én fizetem az összes költségét a háznak. Továbbá, van jogom nekem, mint tulajdonosnak rendelkezni afelől, hogy ide csak olyan ember jöhet be, akit én szeretnék vagy ebbe is van beleszólása?

Köszönöm a válaszát!

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A haszonélvező jogosult az ingatlant használni, hasznait szedni, így meghatározni, ki használhatja azt, valamint gondoskodni az ingatlan karbantartásáról. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.Ebből következik, hogy a tulajdonost terhelik az ingatlan rendkívüli javítási és helyreállítási költségei. Az ingatlan cseréjével kapcsolatos kérdést nem tudom értelmezni, amennyiben annak az ingatlannak Ön a tulajdonosa és nem terheli haszonélvezet, ennek a birtokba bocsátását kérheti a használótól, ha használatnak jogcíme van, pl. bérlet, ezt fel kell mondani, és ha nem hagyja el az ingatlant, a bíróság kötelezheti az ingatlan kiürítésére.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Nádas Gábor

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Osztatlan közös tulajdon esetén haszonélvezeti jog alapításához elég a tulajdonosok 50%-nak hozzájárulása? Tisztelettel várom válaszukat.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben a teljes ingatlanon kívánnak haszonélvezeti jogot alapítani, ehhez valamennyi tulajdonos egyetértésére van szükség. Amennyiben azonban csak a saját részét szeretne ilyet alapítani, ehhez nem kell a többi tulajdonos egyetértése. Az okiratot ügyvéd által ellenjegyzett szerződésbe kell foglalni, be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba és illetéket kell fizetni utána. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Nádas Gábor

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu