Jogsebész

Tisztelt Onlinejogsebész!

Közel 7 évig éltem együtt az előző párommal élettársi viszonyban, melyről hatósági bizonyítvány is készült és eredeti példánya a mai napig nálam van, majd 2010 decemberében ez a kapcsolat megszakadt, ,,papír” azonban nem született a kapcsolat felbomlásáról. Együttlétünk ideje alatt közösen lakást vettünk, mely a férfi nevére került, de természetesen a lakás fenntartásában és berendezésében jócskán szerepet vállaltam. Miután útjaink külön váltak, szinte csak a személyes dolgaimat vittem magammal és némi készpénzt kaptam tőle az úgynevezett ,,közösből”, ami arra sem volt elég hogy talpra álljak, nemhogy új életet kezdjek. Neki pedig ott maradt minden, a berendezett, felújított lakás, melyhez az én ,,közreműködésemmel” jutott. Közös gyermek nem lett a kapcsolatból. Mindennek 4 éve lett vége és a kapcsolat felbomlásáról hivatalos papír azóta sem készült úgy, mint a meglétéről. Kérdésem a következő: Ennek tükrében tehát még mindig élettársak lennénk? Illetve van-e esélyem arra, hogy a közösen megszerzett vagyonból még kaphassak méltó részt?

Válaszukat előre is nagyon köszönöm!

Tisztelettel.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Az élettársi kapcsolat végén nem jelzi egy olyan hivatalos aktus, mint a házassági kötelék végén annak felbontása a járulékos kérdések rendezésével együtt. Ennek ellenére természetesen a joggyakorlat meghatározza azt a magatartást, amely az élettársi kapcsolat végére utal. Ez egyrészről a felek tényleges életközösségének (együttélésének) a megszakadása, másrészről pedig a közöttük korábban fennállt gazdasági kapcsolat, közös gazdálkodás megszűnése. Ennek alapján egyik kérdésére tehát a válasz az, hogy az élettársi kapcsolatuk véget ért 4 évvel ezelőtt – annak ellenére is, hogy erről nincs hivatalos papírjuk (ilyen „papírt”, azaz ítéletet csak a bíróság hozhatna). Ugyanakkor az élettársi vagyonközösségük nem került megszüntetésre, így e kérdésben – amennyiben ebben nem tudnak megegyezni, s erre nézve egymás között megállapodást kötni – a bíróság jogosult dönteni. Az élettársi vagyonközösség megszüntetése iránti perben a felperesnek keresetlevelében vagyonközösségi leltárt kell felállítani, azaz pontosan megnevezni, hogy a felek mely vagyonrésze tartozik a közös vagyonukba, s mely részek a különvagyonukba, illetve hogy a közös vagyon megszüntetésével milyen vagyontárgyat vagy annak értékét kívánja magának. Ebbe természetesen bele kell venni azt is, hogy a kapcsolatuk megszakadásakor milyen ingóságokat hozott el, illetve mennyi készpénzt kapott, amelyet szintén az elszámolás részévé kell tenni. Önnek az igénye érvényesítésére mindenképpen joga van, mivel azonban meglehetősen bonyolult kérdésről van szó, így azt javasoljuk, hogy vegye igénybe ügyvéd segítségét. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Náday Judit

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Onlinejogsebész!

Kérdésem a következő: most jelenleg munkaviszonyban vagyok, május 6-án volt 1 éve, hogy dolgozom. Előtte 3 hónapig álláskeresési járadékot kaptam, azelőtt pedig GYES-en voltam. Nagyon szeretnénk egy harmadik babát. Sajnos nem biztos, hogy sokáig dolgozhatok még ezen a helyen. Ha most megszűnne a munkaviszonyom és utána esnék teherbe, milyen ellátásokra lennék jogosult? Regisztrált munkanélküliként is kaphatnék TGYÁS-t, GYED-et? Ha igen, mennyi lenne az összege? Vagy ehhez mindenképpen kell a munkaviszony? Válaszukat előre is nagyon köszönöm!

Üdv.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Az 1997. évi LXXXIII törvény 40. § (1) bekezdése szerint terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. Ugyanezen törvény 42/A § (1) szerint gyermekgondozási díjra jogosult a) a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, b) a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt.

A fentiek alapján, ha megszűnik a munkaviszonya és csak utána esik teherbe, akkor nem kaphat TGYÁS-t és GYEDET. Hacsak nem kerül valamilyen más típusú biztosítási jogviszonyba, pl. közfoglalkoztatásba. Az 1997. évi LXXX. törvény szerint az álláskeresési támogatás is biztosítási jogviszonyt hoz létre, de önmagában az, hogy regiszrált munkanélküli, nem. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Náday Judit

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Onlinejogsebész!

2 héttel ezelőtt a munkáltatóm közölte velem,hogy megszünteti a munkaviszonyomat. Hogy kikerülje a felmondási időre járó összeg fizetését, azonnali hatállyal és a munkavállaló hibájából indokolta döntését. Azóta eltelt 2 hét és a papírjaimat a mai napig nem kaptam meg, illetve nem láttam azokat. Telefonon felkerestem és azt mondta hogy köti a 30 napos felmondási idő.Valóban akkor is jár ez az idő ha azonnali hatállyal mond fel? Azóta valamiért meggondolta magát és most már ki akar fizetni 2 hét felmondási időt, és két hét fizetetlen szabadságot ad,hogy leteljen a 30 nap. Nekem ez már teljesen zavaros. Ellenben ha mégis kifizet 2 hetet,akkor mennyi összegre számíthatok ha a munkaszerződésben az alapbérem 101.500 Forintban lett megállapítva (nem tudom hogy ez nettó vagy bruttó, de valószínű hogy bruttó)?
Válaszát várva üdvözlettel.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Azonnali hatályú felmondásnál nincs felmondási idő. Rendes felmondásnál a felmondási idő minimum 30 nap. A felmondási idő felében ugyan fel kell menteni a dolgozót a munkavégzés alól, de ez nem jelenti azt, hogy ne kéne kifizetni az egy havi járandóságát. A járandóság egy havi távolléti díj. Ezt nem lehet fizetetlen szabadsággal kiváltani. A távolléti díj számításának speciális szabályai vannak a Munka törvénykönyvében. Mivel ez bérszámfejtési kérdés, kérdezze meg a cég könyvelőjét. A megállapított összeg mindig brutto értendő. Ebből a cég levonja az adó- és járulékterheket, és Ön netto összeget kap kézhez. Mind az azonnali hatályút, mind a rendes felmondást konkrét okokkal kell indokolni, és nem csak úgy általánosságban mondani valamit. Ha az ok nem felel meg a valóságnak, a A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon, a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Náday Judit

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész

Hogyan mondhat le szülő a kiskorú gyermeke javára bejegyzett haszonélvezeti jogról?

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A haszonélvezeti jog személyhez kötött vagyoni értékű jog. A haszonélvező a haszonélvezeti jogát nem ruházhatja át. Arra tehát nincsen mód, hogy a haszonélvező szülő ezt a jogát gyermekére átruházza, legfeljebb az adott haszonélvezeti jog tárgyának használatát engedheti át ellenérték nélkül. Ellenérték fejében történő átengedéshez viszont már csak akkor, ha arra a tulajdonos nem tart igényt. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Schill Szabolcs

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Figyelmetlenségemből mozgáskorlátozott parkolóban parkoltam, jogosulatlanul. A szabálysértés miatt fixbírságot, azaz 50.000.- Ft-ot szabtak ki rám! Nem tartózkodtam a helyszínen így postán kaptam meg a csekket, határozattal. Mivel munkanélküli vagyok, így nem tudom kifizetni a bírságot, nincs jövedelmem. Bementem a munkaügyi hivatalhoz, hogy ledolgoznám, de ők arra hivatkoznak, hogy mivel nem helyszíni bírság így nem dolgozhatom le, csak ha jelen voltam amikor kiszabták a bírságot. Közterület felügyelthez bementem, hogy mi a teendő ilyenkor mert nem kikerülni szeretném a bírságot, ki akarom fizetni, de csak ledolgozással tudom. Irjanak nekem egy helyszíni bírságot és ezzel elintézzük. Kérdezem én akkor ilyen esetben mi a teendő, hogyan lehetséges a ledolgozás?

Köszönöm előre is.

Üdvözlettel

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Való igaz, hogy a vezető távollétében kiszabott bírságot nem lehet közérdekű munkával megváltani. A vezető távollétében kiszabott bírságot utólag nem lehet helyszíni bírsággá változtatni. A pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. Ha az elkövető a pénzbírságot, a helyszíni bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napos határidőn belül nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság a meg nem fizetett bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásának szükségessége esetén az ügy iratait haladéktalanul megküldi az elkövető lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnak. A bíróság a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság szabálysértési elzárásra átváltoztatásáról az iratok bíróságra érkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt. A bíróság e végzésével szemben nincs helye jogorvoslatnak. A bíróság az iratok bíróságra érkezésétől számított öt napon belül végzést hoz, amelyben  közli az elkövetővel az átváltoztatás iránti indítvány tényét, és egyúttal az önkéntes megfizetés teljesítésére sarkall. Az elkövető nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti az ügyben. Ha az elkövető tárgyalás tartását kéri, vagy a bíróság azt más okból szükségesnek tartja, a bíróság az elzárásra átváltozatásról tárgyaláson dönt, egyébként az ügyet tárgyalás tartása nélkül bírálja el. Ha az elkövető vagy helyette más a pénzbírságot megfizeti a szabálysértési elzárás nem foganatosítható. Az átváltoztatás során ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Náday Judit

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Segítségét szeretném kérni föld ügyben. Röviden leírom hogy mégis tudják miről van szó. A nagyszülőktől, anyukám után örököltem egy darab földet. Ami csak most március 20-án lett el hagyatékolva. A szüleim anya 1998, apa 2008-ban hunyt el. A póthagyatékon elfogadtam az örökséget,de még jogerőre nem emelkedett. Most kaptam egy levelet hogy elbírtoklás miatt pert indítottak ellenem. Az indok hogy ők használják 16 éve. És hogy megvásárolták, tanukkal tudják bizonyítani. De adásvételi szerződés nincsen. Anyukám halála után még 2 évig Apukám használta a földet, Kérdésem az lenne ez zsebszerződés-e?És hogy lehet elbirtokolni a földet mikor még nem volt elhagyatékolva? Igaz mi a testvéreimmel együtt el is felejtkeztünk , hogy van ez a föld, mert semmi papírunk nem volt róla. A hagyatéki tárgyaláson a közjegyzői díjat kifizettem. Ellenjegyzést akkor nem adtak be. És most bepereltek bennünket amiért örököltünk, és a perkölséget is nekem kell fizetnem . Most hogy elhagyatékolták a földet, de még nem került a nevemre, lemondhatok -e az Állam javára? Kérem adjanak tanácsot hogy mit csináljak?Kell-e fellebbeznem?Vagy ha nem teszek semmit, akkor mi történik? Nekem nincs rá pénzem hogy ügyvédet fogadjak, megváltozott munkaképességű vagyok nincs, csak minimális jövedelmem.

Előre is köszönöm a válaszukat.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) alapján elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki azt sajátjaként 15 éven át szakadatlanul birtokolta. Egy ingatlan tulajdonjogának elbirtoklás útján történő megszerzésének feltétele, hogy a teljes ingatlanra fennálljon az elbirtoklás. Ha csak az ingatlan egy részét birtokolta valaki, akkor még csak esélye sincs a tulajdonjog elbirtoklás útján történő megszerzésére. Amennyiben édesanyja 1998-ba bekövetkezett halálát követően édesapja még 2 évig használat a földet, az azt jelenti, hogy szakadatlanul 15 éven keresztül senki sem birtokolta azt megszakítás nélkül. Az ön ingatlan ügyében egyébként a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, mivel arra az időszakra hivatkozik az a fél aki elbirtoklással történt tulajdonszerzésre hivatkozik. Javaslom egyébként körülnézni az ingatlanon és a per során is oda kijárni, hiszen ön az örököse. Fontos kérdés, hogy melyik Ptk. rendelkezései a hatályosak ebben az ügyben, mivel az új Ptk. (2013. évi V. tv.) tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy amennyiben valaki úgy birtokolja más ingatlanát, hogy rendelkezik egy adásvételi (ajándékozást, más tulajdonszerzésre irányuló) szerződés kellékeit tartalmazó szerződéssel, amely azonban valamilyen okból nem alkalmas ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, akkor az elbirtoklás akár 5 év is lehet. Ez a rendelkezés önnek nem jó. De a perben végig arra kell hivatkozni, hogy erre az ügyre a régi Ptk. hatályos. Az elbirtoklással történt tulajdonszerzést az erre hivatkozó személynek kell bizonyítania és a bíróságnak kell jogerős végzésében erről határoznia.

Kérem, hogy keressen tanúkat annak megcáfolására, hogy az aki beperelte önt, mint örököst az elbirtoklás jogcímen szakadatlanul, jóhiszeműen és háborítatlanul birtokolta az ingatlant. Javaslom megkeresni az ingatlan szomszédos tulajdonosait is hátha van aki ön mellett tanúskodna. Gondolom egyébként, hogy az egyik szomszédos ingatlan tulajdonosa kezdte el az önök ingatlanát jogosulatlanul használni. Ha Ön tanúkkal vagy más módon tudja bizonyítni, hogy 15 éve nem birtokolja szakadatlanul az önt beperlő személy az ingatlant, akkor nem fogja ön ellen az elbirtoklási pert megnyerni. A hagyatékátadó végzés ügyében pedig érdeklődnie kellene a közjegyzőnél, hogy miért nem emelkedett még jogerőre a végzés.

Ha már megvolt a hagyatéki tárgyalás és ott a közjegyző már meghozta a végzést, akkor csak azért nem kapta meg a végzést, mert csak akkor válik jogerősség ha azt 30 napon belül nem támadja meg senki. A jogerős hagyatékátadó végzés már csak perrel támadhatja meg, tehát ha ott nem mondott le a Magyar Állam javára és már meghozták a végzést, akkor már nem is fog tudni arról lemondani. Az ön által leírtak alapján én nem látom megalapozottnak az elbirtoklást – perszer nem ismerem az ügy összes előzményét és körülményét – én megpróbálnám az elbirtokló ellen megnyerni a pert és utána akár értékesítheti is azt annak aki elbirtoklás útján ingyen szeretné öntől megszerezni. Javaslom először keressen tanúkat mindenféleképpen igaza bizonyítása érdekében! Egy peres eljárásban kérheti a bíróságtól, hogy rendeljen ki önnek pártfogó ügyvédet anyagi lehetőségeire való tekintettel, aki a peres eljárásban ingyen dogja az ön képviseletét ellátni. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Csomós Lilla

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Munkaviszonyom közös megegyezéssel megszűnt. Lopással gyanusítottak, holott csak azt a tényt valósítottam meg, hogy a munkahelyemen a zsebembe tettem egy 900 ft.-értékü elemet azzal a szándékkal hogy munkaidő végén megvásárolom. Tisztában vagyok vele hogy ez kimeríti a bolti lopás fogalmát. Az elemet az eladótérben valahol kiraktam, természetesen nincsen meg. Közös megegyezéssel ez okból kifolyólag megszüntették a munkaviszonyomat, melynek 1 pontjában rögzítésre került: „a felek kölcsönösen, véglegesen és visszavonhatatlanul kijelentik, hogy a munkavállaló munkaviszonyának ezen megállapodással történő megszüntetése során egymással szemben támasztható igényeiket teljes körűen rendezték, ezen túlmenően egymással szemben a későbbiek során semmilyen követelést nem támasztanak.” Kérdésem az lenne, hogy ezek után a munkáltató élhet-e további kártérítési igénnyel, akár feljelentés útján is?

Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A leírtak alapján nem gondolnám, hogy Önre lehet bizonyítani a lopást, mert annak bizonyításához több dolog kell. A 900.- Ft.-os elem eltulajdonítása egyébként szabálysértést valósít meg, nem bűncselekmény. Amennyiben a volt munkáltatója szabálysértési feljelentést tesz és a szabálysértés elkövetését Önre lehet bizonyítani, úgy a kár megtérítését kérheti a volt munkáltatója, ennek nem akadálya a közös megegyezés, hiszen a megállapodásukban a munkajogi jogviszonyból származ(hat)ó igényeiket rendezték. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon, a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Férjem tavaly év elején elhunyt! Van deviza hitelünk, amit nem tudok egyedül fizetni! Van két kiskorú gyermekem akiket igy egyedül nevelek! A hitelben én vagyok az adós férjem volt az adóstárs, a lakás pedig fele-fele arányban volt a nevünkön! A gyerekek nevében lemondtam az örökségről mert adósságot örököltek volna.Majd utána én is lemondtam de az özvegyi haszonélvezeti jog rá lett téve!Azt szeretném megtudni hogy ilyen esetben a bank kirakhat a lakásból?Illetve ez konkrétan mit jelent hogy ez a jog rá lett tetetve? A szerződést a bank felmondta kb 2 hónapja! Azóta semmi papirt nem kaptam!

Segítségét előre is köszönöm!

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Nagyon sajnálom az Önnel történteket, igen nehéz helyzetbe került. Az ügy végkifejlete tekintetében fontos lenne azt tudni, hogy mivel lemondott a gyermekei nevében az örökségről akkor ki örökölte az ingatlan másik ½ tulajdoni hányadát. A lakáskölcsönt ugyanis akkor tudná folytatni, ha a másik tulajdonossal együtt meg tudnának állapodni a Bankkal a hitel fizetésének folytatásában és abban, hogy a másik tulajdonos fizesse a kölcsön rá eső részét. Sajnos a Bankok egy adós halálesetéről történő értesülést követően azonnal fel szokták mondani a kölcsönszerződést ahelyett, hogy megpróbálnának megállapodni az adóssal a hitel tovább fizetéséről, akár valamilyen fizetési türelmi idő beiktatásával.

Ha a bank felmondta a kölcsönét akkor vagy faktorcégnek már feltehetően értékesítette a követelést vagy elindította ön ellen a végrehajtási eljárását. A végrehajtási eljárás évekbe is telhet. Természetesen a bank önt nem teheti ki a lakásból,  ahogy ön fogalmazott, de a végrehajtó amennyiben a lakás a végrehajtási eljárás során elkelt, azaz azt valaki megvásárolta, akkor igen. A kiskorú gyermekek akadályozzák a kilakoltatást a végrehajtók ilyenkor nem szívesen hajtják végre a kilakoltatást egyéb jogi akadályok miatt. Ez persze csak ideig-óráig nyújt önnek védelmet, ezért a jövőre nézve nem tartom hosszú távú megoldásnak. Mindenféleképpen próbálja felvenni a kapcsolatot a bankkal, illetve annak kockázatkezelési részlegével és higgadtan próbáljanak valamilyen megoldást találni a jövőre nézve.

Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy ki lett az örökség visszautasítását követően az ingatlan másik tulajdonosa, mivel vele együtt tud ezek után csak a bankkal tárgyalni. Javaslom megfontolni, – anélkül, hogy tudnám a hitel összegét, illetve egyéb adatokat – hogy nem tudna-e a lakás értékesítésével kiszabadulni a kölcsöntartozásból. A bank egy un. közös értékesítéshez biztosan hozzájárul és talán így lenne egy kisebb lakása és hitele sem maradna fent. Természetesen ez csak egy nézőpont, a helyes döntést a fentiek tudatában Önnek kell meghoznia. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Csomós Lilla

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Karbantartó csoport vezetőként dolgoztam egy cégnél, (épület karbantartással foglalkoztunk, plázákban) Én személy szerint az egyik Plázában dolgoztam. Egy keddi napon a szokásos munkámat végeztem, majd munkám végeztével a főnököm közölte velem hogy baj van. Mindig pendrive-on viszem fel a szükséges dokumentumokat, képeket a pláza operation manager-ének, mivel az ő szerverük nem képes egyszerre annyi adatot fogadni, és összeomlik. Nem értettem mi a  baj. Elővett egy nyilatkozatot amit kért hogy írjak alá. Nem értettem hogy mi ez, ezért megkérdeztem hogy baj van? Mondta hogy nagy baj van, és hogy a pendrive-on pedofil tartalmak voltak, és hogy a céget megvédjék, nyilatkoznom kell hogy a pendrive az enyém. Én biztos voltam abban hogy az a pendrive üres volt mikor felmásoltam rá a zsíros elszívás tisztításáról készült képeket. Aláírtam a nyilatkozatot, de a pendrive-ot nem láttam. Ők sem látták. Az operation manager nem  mutatta meg, illetve csak egy kinyomtatott papírt mutatott amin a fileok voltak láthatók. Azt követően, azonnali felmondással el kellett onnan jönnöm. Nem láthattam a pendrive-ot. Azóta az Operation manager tudomásom szerint széfbe zárta a pendrive-ot, és több másolatot is készített a rajta lévő dokumentumkoról. A szerver gépükre is feltette és több kolegájának is átküldte.
Tanácsát, segítségét kérem, és Köszönöm!

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Sajnos az Ön által leírtakból több fontos információ nem derül ki. Nem egészen világos a számunkra, hogy Ön a pendrive hiányában – úgy, hogy azt nem láthatta és személyesen nem győződött meg a tartalmakról – miért írta alá a munkáltatói nyilatkozatot, majd azt követően pedig miért fogadott el egy olyan azonnali felmondás intézkedést, amelynek alapja az Ön által elmondottak szerint nem valós. Ezzel mintegy elismerte a jogellenes cselekményt – amely egyébként az Ön számára több veszélyt is rejthet, hiszen az ilyen tartalmaknak már a tárolása is bűncselekmény törvényi tényállását valósíthatja meg. A legjobb eszköz arra, hogy mielőbb tisztázhassa magát, ha a munkaügyi bírósághoz fordul, s ott keresettel kéri a munkaviszonyának a visszaállítását, ahol egyébként nem is ez a legfontosabb, hanem hogy kiderüljön, hogy azok a bizonyos, törvényellenes tartalmak az Ön által átadott eszközön nem lehettek. A legjobb, ha ehhez ügyvédet hatalmaz meg, mivel  a megfelelő kereset összeállítása szakértelmet kíván, Önt viszont esetleg büntetőeljárás következményeitől óvhatja meg. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető,  hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Ócsai József

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Tisztelt Jogsebész!

Szeretném a segítségüket kérni. Közalkalmazotti jogviszonyban állok. Munkáltatómmal belépéskor megegyeztünk,hogy a munkábajárásom költségtérítését 86%-ban fizetni fogják. (Érden lakok vonattal járok eddig kifizették Érd alsótól-Közigazgatási határig a vonatbérletemet valamint közigazgatási határtól a Budapest bérletet). A Budapest bérlet kifizetését most visszavonták tőlem, mondván hogy az cafetériának számít. A kérdésem az lenne hogy szabályosan jártak el? Illetve azt szeretném megtudni hogy kötelezhetnek-e rá hogy a vonatbérletet a közigazgatási  határig vegyem meg,vagy megvehetem a vonatbérletet Budapest-Déli pályaudvartól-Érd alsóig? Meddig köteles kifizetni a munkáltató a vonatbérletet? Az erre vonatkozó jogszabályt többször elolvastam de nem egyértelmű számomra.
Segítségüket és válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Álláspontunk szerint a munkáltató nem járt el helyesen, mivel a munkába járás költségeinek legalább 86%-os mértékét meg kell térítenie, s a kétszeres térítést pedig úgy kerülheti el, ha a vonatbérletet téríti a közigazgatási határig, valamint a budapesti közforgalmú közlekedési eszköz bérletét a főváros területén belül, mivel a munkahelyig is el kell jutni. Ha  a vonatbérletet Budapest Déli pályaudvarig vásárolja meg, akkor a kedvezményt kiterjeszti a közigazgatási határon belülre is, s ha a bérletet is kapná, akkor az kétszeres térítés lenne, ha viszonyt bérletet nem kap, akkor a pályaudvartól a munkahelyig térítés nélkül marad. A munkába járás költségeinek térítése nem keverendő össze a munkabért kiegészítő bizonyos szociális juttatásokkal, amely a cafeteriát jelenti, s a munkáltató döntése szerint adható. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.
A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Ócsai József

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu