Jogsebész

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

Én egy panelházban élek, és körülbelül egy hónapja folyamatosan valaki kidobálja a szemetét az ablakon, ami beesik mások ablakába és gyakran az enyémbe is. Mivel senki sem tudja, hogy ki az ezért kiraknák egy kamerát a korlátra, ami a felettünk lévő erkélyeket nézi (nem láthat be az ablakon).

Azt szeretném kérdezni, hogy ez törvénybe ütköző-e, amennyiben az én magánterületemen van a kamera?

2014. 04. 08.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A kamera felszerelésekor azt kell szem előtt tartania, hogy más magántulajdonáról kizárólag az érintett tájékoztatását követő önkéntes és kifejezett hozzájárulásával készíthet felvételt. Jelen esetben magántulajdonnak minősül nem csak a másik lakásnak az ablak mögötti területe, hanem az erkélye is, tehát az ott tartózkodó személyek, tárgyaknak a kamera képén való láthatósága is sérti az illetők jogát.

A kamerával rögzített felvételekre az adatvédelmi törvény, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései irányadóak, amelyek alapján ön adatkezelőnek minősül felvétel készítése esetén.

Azt javasolom, hogy a szemetelő személyének megtalálására és kifogásolható magatartásának bizonyítására keressen inkább más módszert.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Pajor Dávid
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

Mi a teendő ha lefoglalóztunk egy családi házat, kb. 45 nap múlva költöznénk, de a ház ki van adva albérlőnek.
A tulajdonostól nem vették át a 30 napos felmondást, ezért feladták neki postán ajánlva.

Ön szerint, hogy lehet kirakni őket, ha adásvétel történik?

Válaszát előre is köszönöm

2014. 04. 08.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Rövid leírása alapján több kérdés is tisztázandó a pontos válasz adásához, azonban általánosan az alábbiakat tudom elmondani:

Az új Ptk. rendelkezései szerint ingatlan adásvétele esetén az eladó köteles az ingatlan birtokának az átruházására is. Ezzel kapcsolatosan kimondja a jogszabály, hogy a birtokátruházás és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésének költségei az eladót terhelik.

Az ingatlan birtokának visszaszerzése érdekében pert kell valószínűleg indítani, ha a bérlő önszántából nem költözik ki és nincsen közjegyzői okiratba foglalva a bérlő kiköltözési kötelezettsége. A jogerős ítéletet követően annak végrehajtására is szükség lehet, amihez legvégső esetben karhatalom igénybevételére is szükség lehet.

Mindenképpen javasolni tudom, hogy az adásvételhez saját és ne az eladó ügyvédjét vegye igénybe.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Pajor Dávid
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

12 hetes kismama vagyok, 1 hete kezdtem új munkahelyen, ahol 6 hónap a próbaidő. Már most megvannak szükséges napjaim ahhoz, hogy majd GYED-et kapjak, de munkahelyről kéne szülni menni ahhoz, hogy megkapjam. Attól tartok, ha kiderül a terhesség, elküldenek. Előzmények alapján lehet, hogy veszélyeztetett terhes leszek. (Volt egy 31. terhességi héten elhalt babám, okát nem tudták kideríteni.)

Kérdésem az lenne, hogy táppénz alatt kirúghatnak-e, vagy csak a szüléskor érne véget a munkaviszony hivatalosan, és akkor megkapnám a GYED-et, vagy csak a GYES-t?

Válaszát előre is nagyon köszönöm!

2014. 04. 08.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Sajnos a próbaidő alatt egy ún. függő jogi helyzet van a munkáltató és a munkavállaló között. Ebben az időszakban mind a két fél „kipróbálja” a másikat, és ha valamelyiknek nem tetszik a másik, szabadon, vagyis indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt, felmondhatja azt. Pont emiatt a függő helyzet miatt nem illeti meg Önt a felmondási védelem, vagyis akár a betegszabadság, táppénz ideje alatt is felmondhat a munkáltató, és sajnos az sem védi Önt, hogy várandós.

Gyedre azonban jogosult lesz akkor is, ha éppen a szülés időpontjában munkanélküli, feltéve, ha a szülést megelőző két évben legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal rendelkezett. A Gyedet egyébként a munkáltatónál, annak hiányában a munkaügyi központban kell igényelnie.

Amire nem lesz jogosult, az legfeljebb a TGYÁS, ami a szülési szabadság idejére járó ellátási forma.
A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon, a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
onlinejogsebesz.hu

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

Németorszagi tartózkodásom ideje alatt banki hátralék halmozódott fel és ezt egy ugyan azon banknál felvett hitellel egyenlítettem ki, amit sajnos nem tudok fizetni!

Jelenleg Ausztriában dolgozom, de családi okok miatt visszaköltözök Magyarországra és ott dolgozom tovább!

A kérdésem az lenne, hogy be tudják-e hajtani rajtam a tartozást és ha igen, akkor milyen módon? (a bank tudja a magyarországi lakcímem)

Le tudják tiltani a magyarországi fizetésem, vagy csak egy részét?

Előre is köszönöm!

2014. 04. 01.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A hatályos végrehajtási törvény alapján ha már felmondták a hitelét, akkor a végrehajtó a fizetésnek 30% maximum 50%-át letilthatja és ingó végrehajtást is indíthat ismert lakcímén fellelhető vagyontárgyaira. Ha a Bank ingatlan végrehajtást is kért, akkor a tulajdonában álló ingatlan ellen is indulhat végrehajtás.

Fel kellene hívnia a bankot, hogy milyen státuszban van a hitele, mivel lehet, hogy csak egy követeléskezelő cégnek adták el a tartozását és velük részletfizetésben meg tudna állapodnia.

A végrehajtás során is kérhet részletfizetést a végrehajtótól, illetve a végrehajtást elrendelő bíróságtól és ha engedélyezik, akkor fizetheti a tartozását részletekben is.

A fizetése végrehajtói letiltását a munkáltatója köteles végrehajtani, mivel ellenkező esetben munkáltatóját  meg is bírságolhatják.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Csomós Lilla

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

Kérdésem a következő: Anyukánk halála után a testvéremmel megörököltük a nagyszülői ház 1/4-ét, amit most szeretnénk a nagymamánknak ajándékozni. Az anyukánk övegyének haszonélvezeti joga van erre az 1/4-re. Kell a haszonélvező beleegyezése? A nagymamánk kizáró gondnokság alatt van, én vagyok a gondnoka. Kérdés, hogy ettől még neki ajándékozhatom a részemet? Hogy kell ezt elindítani és milyen iratokat kell beszerezni? Kb. mennyibe kerül egy ilyen procedúra?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel.

2014. 04. 01.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A cselekvőképességgel nem rendelkező személy részére ajándékozni lehetséges, az ajándékozás elfogadása tekintetében helyette a gondnoka jár el. A haszonélvező beleegyezése nem szükséges az ajándékozáshoz, természetesen az elajándékozott ingatlanilletőségen a haszonélvezeti jog továbbra is fennmarad. Amennyiben éppen a gondnok az egyik ajándékozó, úgy a gyámhatóság eseti gondnokot (általában egy ügyvédet) fog kirendelni, aki a szerződésben az ajándékot elfogadó nyilatkozatot a cselekvőképtelen személy helyett megteszi. Az eseti gondnok kirendelése iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes gyámhatóságnál kell előterjeszteni. Az eseti gondnok részére díjat kell fizetni, amelyet a gyámhatóság állapít meg (pár ezer Ft-os nagyságrendben). Az ajándékozás egyenes ági rokonok között illetékmentes, azonban a szerződéshez ügyvédi ellenjegyzés szükséges. Az ügyvédi munkadíj a felek között szabad megállapodás tárgya, általában az ajándékozni kívánt ingatlan értékéhez igazodik.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon, a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Ócsai József

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

Párommal Németországban élünk több mint 7 hónapja, bejelentett lakcímmel.

Vásároltunk egy gépjárművet Németországban, ami párom nevére került. Mindketten rendelkezünk magyarországi lakcímmel.

A kérdésem az lenne, hogy ha áprilisban hazatérünk 2 hét szabadságra, milyen feltételekkel használhatjuk német rendszámos autónkat, milyen papírok szükségesek ahhoz, hogy ne csak a párom mint a tulajdonos, hanem én is vezethessem az autót? Illetve az áprilisi tartózkodásunk alatt házasságot is kötünk ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak rám?

Akkor is kell a tulajdonostól engedély (jelen esetben akkor már férjemtől), vagy feleségeként ugyan azokkal a feltételekkel használhatom a gépjárművet. Illetve hivatalos fordítás vagy bármilyen fordítás megteszi a rendőröknek a német papírjainkról? Német jogosítványunk még nincs, várhatóan májusban intézzük.

Előre is köszönöm!

2014. 03. 21.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Mivel mindkettejük szokásos tartózkodási helye külföld és erről a német hatóság által kiállított okmánnyal rendelkeznek, a társa tekintetében – mint az autó tulajdonosa – már ezzel is teljesen legális a kocsi belföldi használata.

A házasság, mint „gazdasági közösség” nem befolyásolja a külföldi forgalmi rendszámú gépjármű magyarországi használatát, Önnek akkor is szüksége van a tulajdonos hozzájárulására. Tény, hogy külföldi lakcíme van Magának is, amit a német hatóság által kiállított okmánnyal igazolni is tud, de a javaslatom az, hogy menjenek biztosra, legyen Önnél a jegyese nyilatkozata a használatba vételhez!

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy mikortól meddig kerül az Ön használatába a jármű, hogy hat hónapon belül 30 nap időtartamot meg nem haladóan fogja használni Magyarországon. A nyilatkozatot okiratba kell foglalni.

A külföldi hatóság által kiállított vezetői engedély megléte nem feltétele a külföldi forgalmi rendszámú gépjármű belföldön történő vezetésének.

A bejelentett lakcímet igazoló német okmányról, a gépjármű forgalmi engedélyéről magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

onlinejogsebesz.hu

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

A 16 éves fiam szertornász. Úgy két hete részt vett egy nem túl jelentős, megyei versenyen. Sajnos volt egy kisebb balesete – rosszul jött ki lépés miközben futott a bak felé, így túllépett a dobbantón, és ahelyett hogy átugrotta volna a bakot, nekiütközött. Szerencsére nem lett komoly testi sérülése.

A problémám az, hogy valaki a közönségből kamerázta a versenyt, a fiam félresikerült gyakorlatát pedig külön kivágta, és feltöltötte az internetre olyan címen, hogy „A részeg tornász fiú” – azt sugalmazva ezzel, mintha azért nem sikerült volna a bakugrás, mert a fiam részegen vett részt a versenyen.

Írtam a videó feltöltőjének is, hogy törölje a videót, de annyit válaszolt, hogy a fiam önként állt oda a kamerája elé bemutatni a gyakorlatot, és hogy annak számára nem túl hízelgő vége lett, azért a fiam a felelős. És hogy nincs jogszabály, amely alapján le tudom vetetni vele a videót.

Ez igaz?

2014. 03. 21.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A 2013. évi V. tv (Ptk.) úgy rendelkezik, hogy, noha általában szükséges az érintett személy hozzájárulása a fénykép készítéséhez, a felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén erre nincs szükség. A sport esemény, úgy vélem, ilyennek minősül. Ha ez így van, annak sincs jogi akadálya, hogy a kép az Interneten is bemutatásra kerüljön.

Más a helyzet azonban a képhez írt szöveg esetében, mert ahhoz is joga van mindenkinek, hogy a becsületét csorbító, sértő kijelentéseket ne tegyenek róla, ez nemcsak megtiltható, de emiatt a bíróság az érintett számára korábban nem vagyoni kár miatti kártérítést, úgynevezett sérelem díjat is megállapíthat.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Nádas Gábor

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu

Kérdés:

Tisztel Jogsebész!

Segítségét szeretném kérni a következőkben. Mamám Alzheimer-kóros egy ideje, most az orvos megállapította, hogy állandó és tartós gondozásra szorul. Édesanyámnak ez esetben otthon kell maradnia vele, így megszűnik az állása.  Kérem írja meg, kaphat-e édesanyám ápolási díjat és ez esetben milyen szervekhez kell fordulni az igénnyel, és mekkora összegről lehet szó. Illetve hogy változik-e mamám nyugdíja (90.000 Forint körüli).

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel

2014. 03. 19.
Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Édesanyja természetesen kaphat ápolási díjat az orvos szakvéleménye alapján. Az ápolási díj havi összegét minden évben a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg, ez idén 29.500 Ft. Az ápolási díjnak három fajtája van: az általános, az emelt összegű és a kiemelt ápolási díj. A kiemelt ápolási díj az általános összegének  180%-a, az emelt összegű ápolási díj az általános összegének 150%-a. Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít.
Ha a nagymama bekerülne fekvőbeteg gyógyintézetbe, akkor az ápolási díjra való jogosultság megszűnik.
Az ápolási díj mellett az édesanyja félállást vállalhat.
Az ápolási díj a nagymama nyugdíjának összegét nem érinti.
Az ápolási díj iránti kérelmet a Fővárosi/Megyei Kormányivatal Járási/Kerületi Hivatlánál kell benyújtani.
A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.
A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!
Tisztelettel:
dr. Náday Judit
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu

Kérdés:
Tisztelt Jogsebész!

Több kérdésem is lenne:
1. egy örökhagyónak jogában áll kizárólagos örököséül megnevezni egy szervezetet, egy állatot, egy idegen személyt vagy egyik testvérét, úgy hogy van kettő gyermeke, nőtlen, szülei, sem nagyszülei nem élnek, élettársa nincs. Lakása, autója saját nevén van, bankszámláját Ausztriában tartja, és ahhoz mi hozzáférhetünk-e végrendelet kizárása esetén?

2. Volt férjem Ausztriában osztrák munkaközvetítőn keresztül dolgozik osztrák cégnél. Jelenleg a minimumot fizeti (30.000 FT- két gyermekünk után). Van-e lehetőségem kérvényezni a bíróságtól, hogy tiltassa a külföldi fizetéséből a 20% gyerekenként? Bele van írva a válási papírokba, hogy külföldi fizetésből is vonni kellene a 20%-t. Fizetési papírjaihoz nem férek hozzá és pontos munkahelyeit nem tudom. Ingyenes tanácsadáson többször is voltam és azt mondták, hogy nekem kellene nyomozni és mindent kideríteni, mert nekik ez nem hatáskörük és nem tehetnek semmit, egyedül az adóhivatal, azonban ez ügyben a bíróságnak kell kérvényezni az adóhivataltól a felülvizsgálatot.

Tisztelettel

2014. 03. 18.

Válasz:
Tisztelt Kérdező!
Az örökhagyó végrendelettel – vagy kifejezett nyilatkozattal, vagy más személyek örökössé nevezésével – a törvényes örököseit kizárhatja az öröklésből. Ez azt jelenti, hogy a törvényes örökösök – pl. gyerekek – csak köteles részre lesznek jogosultak. A köteles rész mértéke fele annak, mint amit egyébként örökölnének.

Ami a tartásdíjat illeti: azt kellene tennie, amit az adóhatóságnál javasoltak. Tehát a bíróságnál kellene kezdeni, és ők majd hivatalosan keresik meg az adóhatóságot, Önnek nyilván nem adnak közvetlenül információt.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Lendvai Zsuzsanna
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

1 éve váltunk el a férjemnél maradt a 4 éves kisfiúnk. Olyan állapotok vannak, hogy az élettársa alkoholista és nem foglalkozik a fiúnkkal az apja nincs vele reggeltől estig a pici fél tőle, ha nálam van két hetente hétvégén nagyon nehezen tudom visszaadni, szeretném ha nálam lenne elhelyezve.
Mit tehetek?

Tisztelettel.

2014. 03. 12.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Sürgősen bírósághoz kellene fordulni, és  a gyermekelhelyezés megváltoztatását kérni az előállt körülményekre tekintettel. Ha megállapítható, hogy  a gyermek veszélyben van, akkor a kérelemben ideiglenes intézkedést kell kérni a gyermek elhelyezésére. Ez már az ítélet előtt viszonylag gyors döntést jelent. A veszélyhelyzetet legalábbis valószínűsíteni kell. Azaz óvodai véleményt kell kérni, tanúkat beidéztetni.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése. A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon. Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:
dr. Náday Judit
ügyvéd
www.onlinejogsebesz.hu