Eladhatjuk úgy a házunkat, hogy az egyik tulajdonos nem egyezik bele?

by nk

Kérdés:

Tisztelt Jogsebész!

Egy ingatlannal kapcsolatos problémámban szeretnék Önöknek kérdéseket feltenni.
A helyzet a következő:
A családi házunkról van szó,melynek összesen 4-en vagyunk tulajdonosai. Édesapámé a fele és a haszonélvezeti jog, a két bátyám és én a másik felét örököltük ,amikor édesanyám elhunyt.
Jelenleg a nagyobbik bátyám lakik az ingatlan felében, a ház másik fele nincs használva, édesapám úgymond miatta nem tudja érvényesíteni a haszonélvezeti jogát.
A másik bátyám elhatározta, hogy megvásárolná ezt a családi házat, tehát kifizetne mindenkit.
Egyébként mindannyian (édesapám, tesóm és én is) külön-külön albérletekben élünk a házban élő bátyám összeférhetetlensége miatt.
Édesapám és természetesen én is beleegyeztem a házeladásba, tehát hogy a tesóm megvegye, de nyilván a házban élő testvérem nem.

Kérdésem az lenne Önöktől, hogy így is megvalósulhat-e a házeladás, hogy a testvérem nem egyezik bele? Ha igen, akkor hogyan kell elindítanunk az ügyet? Hogyan kötelezhetjük őt tulajdonrésze eladására? Hova kell mennünk először, melyik hivatalos szervhez? Milyen teendőink vannak (gondolok itt a tulajdonlap kikérésére,stb.)?

Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm!
Üdvözlettel.

2014. 04. 09.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

A törvény szerint egyik tulajdonostársat sem lehet attól elzárni, hogy a tulajdoni illetőségének megfelelő ellenértékhez jusson.

Ez a tulajdonostársak között elsősorban a közös tulajdont megszüntető szerződés útján lehetséges, azonban, ha valamelyik tulajdonostárs – mint esetünkben – erre nem hajlandó, akkor a bíróságtól kell kérni a közös tulajdon megszüntetését.

A bíróság ilyen esetben a perben ingatlanforgalmi szakértőt rendel ki, aki a szakvéleményében megállapítja az ingatlan értékét, majd ennek figyelembe vételével állapítható meg az egyes tulajdonostársak vonatkozásában a tulajdoni illetőségük értéke – figyelembe véve az egyes illetőségeket terhelő haszonélvezeti jogot is – amelyet kézhez kaphatnak, illetőleg a jelen esetben amennyit a többi tulajdonostárs illetőségét megváltó tulajdonostársnak kell fizetnie.
Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, akkor a perben megállapított, neki járó megváltási ár letétbe helyezésével egyidejűleg őt az ingatlan elhagyására kötelezi a bíróság.

Amennyiben az elhagyásra kötelezés a bennlakó jogos érdekét sértené – például nincs hová mennie, s nincs lehetősége lakásmegoldást keresni még a kézhez vett megváltási ár birtokában sem – a bíróság a részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít az ingatlanban, azzal, hogy a részére járó tulajdoni ellenérték a használati jog értékével csökken.

Megjegyzendő, hogy most is jelentősen nagyobb illetőséget használ, mint ami őt megilletné, így a többi tulajdonostársat már most is túlhasználati díj illetné (nem is beszélve az édesapjuk haszonélvezeti jogáról, amelynek alapján az illetőség használata elsősorban őt illetné, a tulajdonost csak annyiban, amennyiben a haszonélvező arra nem tart igényt). Egy ilyen per előkészítése és a tulajdonostársak érdekeinek megfelelő irányítása szakértelmet kíván, így azzal célszerű ügyvédet megbízniuk. Ebben az esetben minden szükséges előkészületet – mint amilyen a tulajdoni lap beszerzése is – az ügyvéd meg fog tenni az Önök érdekében.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.
Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel,
dr. Ócsai József
ügyvéd
onlinejogsebesz.hu