Jogsebész

Tisztelt Jogsebész!

2013 12.10-én villanyoráimat a munkáltatom ellenőrzés folyamán leszerelte és szakértői vizsgálatra küldte, amelyen megállapitották a beavatkozást. 2014.03.10-én munkahelyi baleset ért melyet a munavedelmi eljárás jogosnak ítélt. Ebből kifolyólag júniusban térdműtéten esek át.2014.03.28-án a munkáltatóm a bizalom megrendülésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondott, tekintet nélkül a munkahelyi balesetemre.A Tb papirom ra még azt is ráirták, hogy keresőképtelen, ami sajnos igaz is.A táppénzemet azonnal megszüntették most munkanélkülin vagyok de ez is hamarosa lejár tanácstalan vagyok.

Várom válaszát.

Válasz:

Tisztelt Kérdező!

Sajnos kérdéséből nem derül ki, hogy a munkáltató milyen villanyóráját szerelte le, otthonit, vagy munkahelyit, és egyáltalán milyen munkáltatóról van szó, ami a villanyórával összefüggésben juthat jelentőséghez, továbbá abban, hogy melyik törvényt kell az Ön esetére alkalmazni. A tisztázatlanság ellenére az alábbi, általános jellegű tájékoztatást tudom adni: Megszűnt az a szabály, hogy betegállomány alatt nem mondhat fel a munkáltató, de ez egyébként is csak a rendes felmondás esetére volt értendő. Azonnali hatállyal betegállomány idején is felmondhat a munkáltató, de ennek szigorú szabályai vannak:

A munkáltató a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Az azonnali hatályú felmondást indokolni kell. Az indoklásnak konkrétnak kell lennie, tehát nem elég bizalomvesztésre hivatkozni, hanem, azt is le kell írni, hogy miért veszett el a munkáltató részéről a bizalom.

Egységes a bírói gyakorlat abban az álláspontban, hogy a munkavállalónak az eltávolítás előtt lehetőséget kell adni arra, hogy kimentse magát, hacsak nem olyan súlyos a kötelességszegés, hogy ez már nem várható el. Egységes továbbá az álláspont abban is, hogy a munkáltatónak egyféle fokozatosságot be kell tartania, tehát nem lehet egy kisebb kötelességszegés alkalmával rögtön felmondani, hanem előbb figyelmeztetni kell a dolgozót. Ha a munkáltató a fenti szabályok valamelyikét megsérti, vagy nem valós indokkal szabadul meg a dolgozójától, akkor a felmondást meg lehet támadni. A megtámadást a munkáltatóhoz kell intézni, és ha az annak közlésétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, vagy azt nem fogadja el, akkor ennek megállapításától számított harminc napon belül lehet munkaügyi bírósághoz fordulni a felmondás jogellenességére hivatkozva.

A munkahelyi balesetből származó kárát a munkáltatónak meg kell térítenie akkor is, ha felmondása jogos volt. A kár fogalmába beletartozik az elmaradt jövedelem – adott esetben – táppénz is. Tudni kellene, hogy az Ön esetében baleseti táppénzről vagy normál táppénzről beszélünk-e. A kártérítési igényt – ha a munkáltató önként nem fizet – szintén a munkaügyi bíróságon lehet érvényesíteni a jogellenes felmondás miatt indított perben, vagy ha a felmondás nem jogellenes, akkor önállóan. A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Tisztelettel:

dr. Náday Judit

ügyvéd

onlinejogsebesz.hu